A tél

Nagy pelyhekben hull a hó,
Eltakar mindent e földön.
Domboldalon siklik a szánkó,
A szoba a gyermeknek börtön.

Mily boldog, ha hóban ugrándozhat,
Ha nagy, kövér hóembert formálhat,
És minden udvarban áll egy fehér alak,
Szeme szén, orra répa, fején vaskalap.

Kint a réten folyik a hó csata.
Hógolyók szállnak ide-oda.
Nem rozsdásodik a korcsolya.
A befagyott tó vize a jégpálya.

Maga a táj szépsége oly csodálatos.
Mindenütt csak hó van az ágakon.
De ha eljön a tavasz, a varázslatos,
Gyönyörű kikelet varázsa látszik a tájakon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.