Dédikék

A dédipapám, meg a dédimamám
már egy kicsit öregek.
Csíkos a bőrük, és
a hajuk is szürke lett.

Falu szélén
van nekik egy kis házuk.
Örülök.
mert gyakran megyünk hozzájuk.

Dédipapa kérdezgeti:
„Hogy vagy kicsi busikám?”
Karjába vesz.
„Gyere, megnézzük
a kispocát!
Nyuszikáknak adunk
finom füvecskét…
Pszt! A kútnál
látod azt a kisfecskét?”

Dédikének összeszedjük
a tojást,
süssön nekünk kalácsot,
de mazsolást!

Dédimama a konyhába
pedereg,
imádja, ha jól eszik
a gyerek.
Kínál, traktál…
egy falat sem fér
belém.
Ha továbbra is így folytatja,
szétpukkaszt az ebéd!

Elfáradtam, hasam tele
Gyere dédi, deleljünk le!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.