Kedves Télapó!

Télapó a kályha előtt hintaszékben üldögél.
Pattog a tűz, lobog a láng, szétárad a melegség.
Odakint a hideg tombol, fú a szél, hóförgeteg.
A tél táncától még az ablaktábla is megremeg.

Télapót ez nem zavarja, megszokta már réges-rég,
olvasgatja figyelmesen a sok kisgyerek levelét:

Kedves Télapó!
Én jó kisgyerek voltam.
Ugye, láttad gömböcskédben,
hogy mennyit tanultam?!
Sok-sok ötös, és piros pont,
felsorolni sem tudom!
Az írásom mint a gyöngy,
… hisz éppen azt olvasod!
Anyukámnak is segítek,
csak nem vasárnap délelőtt.
Nekem is kell egy kis idő
a tévékészülék előtt.
Na, de nem is azért írok,
hogy fényezzem magam!
Ajándékokat szeretnék,
tudod Télapó? És sokat!
Kell nekem egy sírós baba,
meg egy alvós is talán…
Akarok egy játék mackót,
és egy élő kiscicát!
Hozzál nekem mesekönyvet,
kifestőt, és ceruzát,
Hozzál egy új pöttyös labdát,
mogyorót, és mandulát!
Kéne roller, görkorcsolya,
rózsaszínű, ha lehet.
Ja, és azt se felejtsd el, hogy
a csokit is szeretem!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.