Készülődés

Már egy órája, hogy elfoglalta a fürdőszobát. A készülődésnek meg kell adni a módját, – mikor végre bulizni mennek – nem kaphat csakúgy magára egy rongyot!

Hajmosás, szőrtelenítés…, minden, ami ilyenkor kell.

Épp hosszú haját kefélte a tükör előtt, és elégedetten szemlélte selymes fényét, mikor Géza türelmetlenül dörömbölt a fürdőszobaajtón:

– Szeretnék végre én is bejutni! Meddig totojázol még?!

– Rögtön kész vagyok drágám! – szólt vissza, és nyugodtan belekezdett a sminkelésbe. Ecsettel felvitte arcára a habállagú alapozót… Újabb elégedett pillantás, majd sorra kinyitogatta a szemhéjpúderes dobozkákat. „Melyiket válasszam? Jaj, még azt sem tudom, mit veszek fel.” – sóhajtott, mintha ez lenne a világ legnagyobb problémája, aztán gyorsan döntött. „Majd a sminkhez választok ruhát.” – mosolygott, és megrebegtette dús, ívelt pilláit, amit annyian irigyeltek tőle.

Újabb dörömbölés az ajtón.

– Kész vagy már? El fogunk késni!

– Ne légy már ilyen türelmetlen! Van még idő! Különben sem szeretek elsőként érkezni! – és ezzel szélesre tárta az ajtót. Elégedett főtarással, keskeny csípőjét riszálva kivonult, és átadta a terepet Gézának. Nagy volt a fürdő, kényelmesen készülődhettek volna egyszerre mind a ketten, de ő mániákusan ragaszkodott ahhoz, hogy senki ne lássa szépítkezés közben. Csak a végeredményt.

Bele is halt volna, ha Géza egyszer megpillantja hajcsavarókkal a fején, vagy pakolással az arcán. Sokat foglakozott magával. Testével, lelkével egyaránt. Rendszeresen sportolt, folyton zöldséget rágcsált és titokban még meditált is. Még az kell, hogy Géza ezzel ugrassa!

Gyorsan leakasztotta a vállfáról az élénkzöld ruhát, amit már sminkelés közben kiválasztott gondolatban, és hozzá az ezüst blézert. Előkerültek a bizsuk, és minden, ami ahhoz kellett, hogy tökéletessé varázsolja a megjelenését. Pillanatok alatt útra készen állt az ajtóban.

Ezüstflitterektől csillogó táskáját a hóna alá csapta, belelépett 42-es cipőjébe, rázott egyet a sörényén és kihívóan emelte tekintetét Gézára.

– Jól nézel ki drágám! – fordult Géza Simon felé, és egy gyengéd csókot lehelt a szájára.

Post navigation

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.