Tamara (6. részlet)

Tamara gyönyörű menyasszony volt. Hosszú, hullámos sötétbarna haja majdnem a derekáig ért, és a ruha tökéletesen illett nádszálvékony alakjára. A gyerekek valahogy így képzelhetik el a mesék Hófehérkéjét. Egész este sugárzott a boldogságtól. Minden vendéghez volt pár kedves szava, és csak táncolt, és táncolt fáradhatatlanul.

Örült, hogy barátnői, Emma és Magda is eljöttek, pedig úgy elhanyagolta őket az utóbbi időben, már kezdett attól félni, hogy megharagudtak rá. Hiányoztak neki a lányok, szeretett volna több időt szakítani rájuk, de egyszerűen képtelen volt. Dolgozott az ajándékboltban, szervezni kellett az esküvőt, és Tamás is mindig kitalált valamit, amiből nem húzhatta ki magát.

Tamás, a büszke és boldog vőlegény meglepően jól festett. Magda még mindig nem találta vonzónak. Nem volt rossz vágású pasi, de messze nem Magda esete. Barna –majdnem fekete – haj, barna szem, és ráncok gyűltek a szeme sarkába, ha mosolygott. Volt Tamás mosolyában valami, ami nem tetszett Magdának, de nagyon nem tetszett. A legnagyobb baj az volt, hogy még mindig nem tudta megmagyarázni, miért is nem szimpatikus neki ez a férfi. Egyedül Emma értette meg, miről beszél, mert ő is hasonlóan érzett Tamás iránt, és az ő véleménye sem változott róla azóta, hogy először találkoztak. Egyetértettek abban is, hogy ez a mosoly inkább diadalittas, mint egyszerűen csak boldog. A két lány megborzongott.

Az ifjú pár vasárnap reggel egyből útra kelt. Nem volt idejük kipihenni az esküvő és az utána következő lakodalom fáradalmait. Majd a repülőn alszanak egy kicsit. Bár Tamara el sem tudta képzelni, hogyan, hiszen annyira izgatott volt, hogy egyáltalán nem érzett fáradságot. Még soha nem utazott repülővel. A legmesszebb, ahová eljutott a hazájától, Németország volt.

Felszállás után a kezdeti izgalmak helyét észrevétlenül átvette a fáradtság, és Tamara mély álomba merült. Volt ideje aludni bőven. Meglehetősen hosszú volt az út Mexikóig.

El sem tudta képzelni, hogy közel tízezer kilométerre lesz Budapesttől, és több mint fél napig tart a repülőút. Tamásnak semmi izgalmat nem jelentett a repülés. Ő már hozzászokott. Bejárta a fél világot. Yucatán-félszigeten sem most lesz először, de ez a sziget az egyik kedvence, azért is választotta ezt úti célnak, és persze azért is, mert egy gazdag, és menő cégtulajdonos még sem viheti akárhová nászútra ifjú feleségét. Snassz lett volna olyan helyet választani, amit bárki megengedhet magának.

Tamarát teljesen elbűvölte Cancún szikrázóan fehér homokos tengerpartja, a türkizkék tengervíz látványa. Nyolc csodálatos napot töltöttek itt. Tamara életének legfantasztikusabb napjai közé sorolta ezt a nyaralást. Csak egyetlen dolog volt, ami nagyon bántotta a lányt. Akkor még nem tulajdonított neki jelentőséget, mert nem sejthette, hogy ez az aprócska jelenet valaminek a kezdete, és nem egyszerűen arról volt szó, hogy Tamásnak rossz napja volt.

<<<ELŐZŐ RÉSZLET>>>

1 comment for “Tamara (6. részlet)

  1. Antal Jánosné
    2015-08-24 at 14:52

    Mihamarabbi folytatást!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.