A fagy

Csipkebokorágon feketerigó.
Nem fütyül.
Nincs kedve. Minden csupa hó.
Csipkedi a bogyót, a faggyal versenyez.
Csipkedi kitartón, hisz nincs más élelem.

A fagy keményen ráüvöltött:
Én a télhez tartozok!
Ne könyörögj! Nem engedek,
csak ha a tavaszi nap felragyog.
Csikorgó hideg, ereszen lógó jégcsapok,
Fákon a dér, jégvirág az ablakon.
Igen! Ez mind-mind én vagyok.

Utcán kócos kisfiú,
haját cibálja a szél.
Sálja nincs, kabátján sok a folt,
de szívében él még a remény.

A fagy keményen ráüvöltött:
Öltözz melegen, ha nem akarod,
hogy fázzon a tested!
– tudod jól, én csontig hatolok!
Még akkor is ott vagyok a kertek alatt,
mikor a fákon rügyet fakaszt a nap.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.